Hepit 2019-ben az agárpályán ismertem meg, de ismeretségünk viszonylag rövid időre korlátozódott, ugyanis áprilisban sajnos elkezdett sántítani, és májusban meg is műtötték, a diagnózis: kereszteződőszalag szakadás.

De mi is az a a kereszteződőszalag?
A fizioterápiás képzésen sajnos nagyon nehezen boldogultam a térd anatómiájával, mert sok-sok szalag, íncsontok, a 2 ízület… bevallom, olyan volt, mint egy sokkarú polip (vagy akár egy Alien, ahogy egy kedves ismerősöm anno jellemezte), de végül sikerült átlátnom és megtanulnom.

A térdízület csontjait a kétoldalt elhelyezkedő collateralis szalag, az egyenes combizom végina, a patella szalagja valamint az elülső és a hátulsó kereszteződő szalagok stabilizálják.

A térdízület egy femoropatellaris és egy femorotibialis ízületből áll. A kereszteződőszalagok ez utóbbinak a részei, a térdízület belsejében, azonban mégis tokon kívül helyeződnek el. Az elülső kereszteződőszalag (továbbiakban EKSZ) az ízület caudolateralis oldaláról ered, majd craniomedialisan tapad meg a tibia areajában. Magyarul fent, hátul és az ízület középvonalától tekintve kívül ered, és lent, elöl, az ízület középvonalától tekintve belül tapad meg. A két szalag ellentétes lefutású, és egymást is keresztezve fut. A hátulsó kereszteződő szalag vaskosabb, hosszabb, így az elülsőhöz képest nehezebben sérül.
Funkciója, hogy stabilizálja az ízületet, de rotációs erőbehatásoknak is ellenáll.

Azt szokták mondani, hogy az „elülső kereszteződőszalag szakadás a térd végének a kezdete”. A kutyák sántaságának egyik leggyakoribb oka. Az esetek nagy többségében krónikusan alakul ki, de a patellaficam is hajlamosít rá. Leginkább labrador, rotweiler, vagy brachycephal (pl. tacskó, uszkár) fajtákban jelenik meg. Részleges vagy teljes szakadás esetén ún. megterhelési típusú sántaság figyelhető meg, az ízület kitelt lesz. A térdízület teljes nyújtásra fájdalmas lesz, a térdízület instabillá válik, amivel annak az esélye is nő, hogy a térdízület egyéb struktúrái, leginkább a medialis meniscus hátsó szarva sérül.

Az állatorvos a manipulációkor ún. fióktünet vizsgálattal vagy a tibia kompressziós teszttel győződik meg arról, hogy valóban EKSZ szakadással van-e dolga.
A fióktünet kiváltásához a combcsonthoz képest a tibiat előre kell megpróbálni elmozdítani, vagyis úgy, mintha egy fiókot húznánk ki. Ha ez sikerül, akkor az EKSZ szakadás valószínűsíthető. Bár a hátulsó kereszteződőszalag szakadás ritkább, ha a fióktünet próba esetén a tibiat a combcsonthoz képest hátrafelé lehet eltolni, mintha betolnánk egy fiókot, akkor ezzel van dolgunk.
A tibia kompressziós teszt lényege, hogy a kutya bokájának (csánkjának) a hajlításával, amennyiben az EKSZ sérült, a tibia előrefelé mozdul el.

A műtéti eljárások lényege az ízület stabilitásának helyreállítása. Erre alkalmazható a szalagpótlás vagy a térdízület mechanikájának megváltoztatása is.
Bármelyik megoldást választja is az állatorvos, az első feladat minden esetben a térdízületben levő sérült részek eltávolítása, ami a szakadt kereszteződő szalagot és az esetlegesen sérült meniscus darabot jelenti.

Hepi a 2019.04.28-án gazdi által készített videófelvétel alapján így használta a lábát:

Hepi esetében az első vizsgálat 2019. május 3-án volt. Ez a vizsgálat a jobb térd enyhe megvastagodását, megtartott mozgástartományt és fájdalmat írt le, de fióktünet nem volt kiváltható. A patella apexén és mindkét condyluson enyhe felrakódások is vannak.

Azt természetesen tudni kell, hogy az EKSZ szakadás után, mivel a térdízület instabilabbá válik, a környező csontos-porcos ízületalkotó elemek egymáshoz dörzsölődnek, ezáltal arthrosis alakulhat ki, ami a radiológiai képen felrakódásként látszódik.
Emellett a diagnózisnál az orvosi vizsgálat felveti a részleges EKSZ szakadás gyanúját is.
Mivel Hepi nem kistestű kutya, így az ő esetében az akkor még csak részleges EKSZ szakadás gyakorlatilag 100%-ban előre vetítette a teljes szakadást is.

Május 23-án ismét orvosi vizsgálata volt a kutyának. Itt már 2/IV-es sántaságot mutatott, valamint a jobb hátsó lábon mind a tibia kompressziós teszt, mind a fióktünet pozitív volt (Spavin teszt negatív), és már látható volt a hátsó farizmok tömeges atrophiaja is.
A vizsgálatot követően 2019.05.31-re EKSZ szakadás miatt műtétre előjegyezték.

A műtéti technikákról illetve Hepi műtétjéről és műtét utáni állapotáról a következő részben. 🙂