A porckorongsérvet a hétköznapokban, a köznyelvben tacskóbénulásnak is hívják. Egy neurológiai betegség, amiben a chondrodystrophias (rövid láb, hosszú test) fajták, mint a tacskó, felülreprezentáltak. Egyes szakirodalmak szerint az összes porckorongsérves kutya 45-50%-át a „virslikutyák” teszik ki. A porckorongsérvet sokan hívják még gerincsérvnek is, ami egy téves megnevezés, ugyanis magának a gerincnek, mint csontos szervnek nincsen sérülése.
A csigolyák különálló ízületeket alkotnak egymással. A porckorong 2 csigolya közt helyeződik el. Célja, hogy csillapítsa a rázkódást, ütődéseket, mozgékonyan, rugalmasan tartsa a gerincet.
A porckorongok valóban korong alakúak. Kívülről egy erősebb, kötőszövetes, rostos gyűrű helyezkedik el, a rostok koncentrikus köröket, gyűrűket alkotnak, ez az anulus fibrosus, aminek a magja, latinul nucleus pulposus, egy kevesebb rostot tartalmazó, zselészerű anyag, magas kollagéntartalommal.
Porckorongsérv akkor alakul ki, amikor ez a külső rostos kötőszövetes gyűrű átszakad, és a belső kocsonyás mag kilép belőle, ami által elkezdi nyomni a csigolyák között kilépő idegeket és a gerincvelőt.
A gyűrű kiszakadásának, így a sérv kialakulásának is több oka lehet, annak csak egyik oka a kutya anatómiai felépítése. Mivel tacskókban jelentősen gyakoribb, mint más kutyákban, felmerül a genetika kérdése is.
A kialakulásában szerepet játszik még a táplálás, egy elhízott kutyának ugyanis a gerincére nagyobb erő hat, és az sem mindegy, hogy hogyan van etetve. A porckorong ugyanis dehidrálódik, amivel az esélyek egyenes arányban nőnek a sérvre. De nagyon sokat számít az is, hogy milyenek az egyéb életkörülményei, mennyit kell lépcsőznie, mennyit ugrál fel, főleg, ha rövid lábú, hosszú testű kutyáról beszélünk. Bár ugye, ha nézzük a genetikai vonalat, akár az is megtörténhet, hogy élete végéig le és fel ugrál, lépcsőzik stb. egy tacsi, és nem lesz semmi baja, még csak egy protrusioja sem. És sajnos akkor is kialakulhat sérv, ha mindezekre figyelünk, de kisebb eséllyel.
A szakirodalom a porckorongsérvek 2 alaptípusát különbözteti meg.
Az első típusa az ún. Hansen I. típusú sérv. A Hansen I-es típusnál a külső gyűrű minden esetben átszakad- discus extrusio-, de nem minden esetben okoz azonnali bénulást. Jellemzően a chondrodystrophias (rövid láb, hosszú test) fajták érintettek, 75%-ban a háti és a deréktáji szakaszon.
A Hansen II. típusú porckorongsérv a legtöbb esetben nagy testű kutyákban jelenik meg, és elsődlegesen inkább kiboltosulást- discus protrusio-jelent. Lassan alakul ki, sokáig tünetmentes tud maradni. A kiboltosulás azt jelenti, hogy a külső rostos kötőszövetes gyűrű még nem szakadt át, de a belső mag már nem szabályos korong formában van meg benne, és a külső gyűrű is a degeneráció jeleit mutatja.
A porckorongsérv akár egy kellemes játék, egy labdázás vagy egy túrázás közben is kialakulhat, aminek nincsenek tünetei. A hirtelen nagy erőbehatásra bekövetkező sérvet Hansen III. típusúnak írja az irodalom. Ilyenkor viszonylag kis mennyiségű nucleus pulposus kerül a gerinccsatornába, ami azonban nem okoz tartós bénulást.
A kialakulás, sérvesedés tünetei, amire érdemes figyelni, és ha ezeket látjuk, mielőbb felkeresni az állatorvost:
- a kutya nehezebben mozog,
- nem szívesen ugrik fel olyan helyekre, ahova korábban gyorsan és könnyedén ugrott fel, kerüli a lépcsőzést
- púposít, hátsó lábaival rövidebbeket lép
- esetlegesen vizelet- és székletürítési problémái vannak: spontán végzi el a dolgát, vagy épp nem tudja elvégezni
Nagyon fontos, hogy a porckorongsérvet natív (kontrasztanyag nélküli) röntgennel nem lehet megállapítani. A legnagyobb biztonsággal az MRI tudja megmutatni a sérveket, de sajnos Magyarországon még nem annyira elérhető ez a vizsgálat. CT-vel és kontrasztanyagos röntgennel azonban szintén megállapítható az elváltozás.
Egy lebénult kutyánál különösen fontos, hogy a bénultsága mellett a mélyfájdalomérzet megtartott-e. A mélyfájdalom érzet kiesése esetén az idő a legfontosabb, ami alatt a műtét megtörténik. Minél előbb kerül sor a műtétre, annál nagyobb százaléka van arra, hogy akár teljesen tünetmentes legyen. És persze minél előbb van felszabadítva az adott gerincvelő szakasz, annál kisebb a másodlagos károsodások kialakulása is!
Egy bénult, mély fájdalomérzettel nem rendelkező kutya esetén késlekedés nélkül, de maximum 12 órán belül fel kell szabadítani a nyomás alatt lévő gerincvelői szakaszt!
Műtéti technikák közül a hát- és ágyéki szakaszon a fenestratiot, a hemilaminectomiat vagy a total laminectomiat alkalmazzák.
A műtéti technikát minden esetben az orvos dönti el, azt sem a gazdi, sem a terapeuta nem döntheti el.
A sérv megelőzésénél a testsúlykontroll, az ugrálás és lépcsőzés minimalizálása mellett az úszás, a megelőző fizioterápia, a sík terepen való séta a leghasznosabb. Emellett a táplálkozásnál is oda kell arra figyelni, hogy ahogy az embereknél, úgy az állatoknál is függ az életkortól a porcok állapota. Éppen ezért a táplálék-kiegészítőket, gyógynövényeket nem lehet elég korán kezdeni.
Ha a műtét nem kerülhető el, a kutya fizioterápiáját a műtét után a leghamarabb el kell kezdeni.
Tekintettel arra, hogy a porckorongsérv neurológiai eredetű betegség, és a betegség fennállása alatt az érintett területen az idegek rövidebb- hosszabb ideig nyomás alatt állnak, ismerve azt a tényt, hogy az idegek regenerációja hosszabb időt vesz igénybe, a fizioterápiás kezelése is tovább tarthat, a teljes felépülés pedig esetenként 1- 1,5 évet is igénybe vehet.